HTML

Peterfaith

Egy blog, a hétköznapjaimról, ünnepnapokon

Friss topikok

  • Peter Faith: @gasztro: a véleményed és annak stílusa, megerősíti az általam leírtakat, mint ellenpélda. @Nóra ... (2011.01.22. 12:19) West Balkán vélemény
  • SH_SH (törölt): ... Derégírtálmár. (2010.11.03. 08:37) A SIM csere
  • Fauve: ...ez a sztori ismerős... lehet, hogy egy sorban álltunk? (2010.07.28. 02:37) élet a látóhatáron túl
  • SH_SH (törölt): Már megint jó rég írtál... Sürgesselek? :) (2010.06.08. 12:02) hűű de rég íram...ide
  • Peter Faith: nem ide vág, de egész király kis blog: miertxarazene.blog.hu/ (2009.12.21. 14:45) tél light

Linkblog

2009.12.21. 15:13 Peter Faith

Kispolszki vol.2.

 

Frenya, ellentmondást nemtűrően beékelte magát két kisnyugdíjas közé a tömött fülkébe, aztán elkezdte játszani Mozart Durr-mol szinfóniáját, körszakállra.
Már közeledett a megálló, beküldtem a Tomit, hogy rugdossa már életre a Ferkót, mert baszottul ideges lesz, ha 20 km kell visszafelé sétálni.
Tomi bement, Frenya kiütve folyatta a nyálát a bordó műbőr ülésre.
-Ferike, ébredj, le kell szállni.
-mmm..bazmmeg…hagyáá
-Feriii, ne szivass itt vagyunk
- mmm kell egy pofon geci?
-FERI A KURVA ANYÁD KAPJAD MÁR ÖSSZE MAGAD MERT SZÉTTÖRLEK TE GECI
-mi a picsa Tomikám, kezd ütni a jéger? Jóvan migyá megyek már.
 
Kijött a Frenya végül, pont amikor a kaller bement volna, úgyhogy szépen rá is csukta a tolóajtót.
Leszálltunk az állomáson, gyorsan rá is dörrentett egy egészségügyi aranymarosra, aztán nekiindultunk a címnek.
Jött is szembe egy tatter, odaküldtük a Szálkásat, hogy kérdezze már meg, hogy merre van a vasöntöde út. Jön vissza, azt mondja, hogy egyenesen még 3 saroknyi, aztán 2x elsőre bal. Mentünk, aztán elénk tárult a Tót Krímó ahogy a cégér beszéli.
-Ati, bazmeg, ez kurvára nem a cím…
-De azért örülsz, hogy ide jöttünk nem?
-Hát ha már így mondod, megszomjaztam.
 
Tehát be is nyomtunk 3 korsót csak a szintentartás véget, meg mert szomjasan nem is lehet jó üzletet kötni ugye.
 
A faszom tudja hogy, de megérkeztünk a címre, csak a vörös vaskerítésre emlékszem, annál is inkább, mert befelémenet úgy kettédöfte az Avirex dzsekimet, mint Rocco a Michelle Wild ot.
 
Bent én csak annyit hallottam, hogy áll az alku erre igyunk. Azt jött ki a Szálkás, aztán már ült is be a Rover 75 be, csak a kulcs az istenért nem akarta nyitni az ajtót, én meg a gerebje mellől fekve, nyögtem neki, hogy Atikám bazmeg, az a szomszéd autója, Kispolszki vágod??
Ja bazmeg, na és ott is volt a kispolák.
 
A srác aki eladta, jóforma gyereknek tűnt, márcsak azért is mert, volt nála eper-pálinka. 65 fok volt baszod, és 6 liter. Hozta ilyen 2 literes kólásüvegben, hogy az üzlet miatt, ezt még azért útravalónak. Azt a nagy iszákolás közben kiderült, hogy finoman tyúning megszállott emberünk, de az a vonalas fajta aki az ágyúgolyó futamból tanulta a szakma csinnyát binnyát.
 
Szóval így betintázva, hajnal 3 kor, jött a szikra. Ne vigyük haza a polszkit, hanem adjunk neki itt. Van egy garázsa, meg rengeteg „eszköze”. 
 
Srácok, én nem tudom, ti mit tudtok az autók finomhangolásáról, de két dolgon múlik a siker:
A légellenálláson és a súlyon
Frenya és Szálkás itták a szavait, nomeg a málna páleszt is. Ati oldalba is baszott, látod Petikém, mondtam én amikor deszkáztam, de nem figyeltél rám.
Ati bazmeg Eccleston bácsi is mondta, aztán mégsem keresel annyit mint Ő.

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://peterfaith.blog.hu/api/trackback/id/tr681613448

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.